Kisújszállás városa
 
 
 

Kisújszállás nagykunsági város, Művelődési Központ igazgató

A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745-ös redemptio (megváltás) hozta meg. 1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Fejlődésnek indult a kereskedelem. Sorra alakultak a kézművescéhek. Gaál Sándor kisbundái európai hírnevet szereztek. E mesterség folytatója, ma élő utóda a Takács dinasztia. Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szűr, amelyeket a pásztoremberek viseltek. A 48-as forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth kormánybiztosa, a Debrecenben ülésező országgyűlés tagja volt. 1857-ben épült meg a Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a fejlődő várost. Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez időponttól rendezett tanácsú város lett. A millennium idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel.

cysco: Kisújszállás
Móricz Zsigmond Gimnázium és a református főtemplom tornya
Fotó: cysco

1976-tól a kisújszállási városi tanács Gordos Dénest kinevezte a városi Művelődési Központ igazgatójának, feleségének szaktanári állást biztosítottak a történelmi múltú Móricz Zsigmond Gimnáziumban. Itt lakáshoz jutottak, családi életük feltételeit biztosították. Kisújszálláson a munka mellett végtelen öröm és boldogság ragyogta be életüket, mert a családba érkezett fiuk és leányuk. A városi Művelődési Központ nagyon fontos szerepet töltött be a Szolnok megyei közművelődési rendszerben vonzáskörzete és a mezőgazadasági és ipari üzemei miatt. Nem lehet kikerülni a tanácselnök Ponyokai Bálint nevének említését, aki korábban a Mezőgép vállalat igazgatója volt. Tisztességes, igazi sűrű kun ember volt a város élén, akit nemcsak becsülték, de szerették is az emberek. A város gyönyörű pakjai pompás épületei konszolidált feltételei voltak az eredményes közművelődésnek. Gordos Dénes az intézményben szervezett képzőművészeti, népművészeti kiállításait, a kunsági hagyományok felelevenítésére irányuló mozgalmát a város minden rétege támogatta, a közéleti fórumokat esetenként a színház nagy termében kellett megtartani, olyan nagy volt az érdeklődés. Gordos Dénes tanított az Arany János Általános Iskolában, és dalénekesként a környező települések, tanyaközpontok, művelődési házak kedvelt fellépő művésze volt.